2013. október 28., hétfő

Interjú

Sziasztok! :) Hát most nem egy új résszel jöttem, hanem egy örömhírrel. Egy kedves barátnőm készített velem interjút és azt szeretném megmutatni nektek :) A blogjába is bekukkanthattok, ITT

Az eredetit pedig megtekinthetitek ITT:

1. Miért kezdtél el blogolni?

Már kiskoromban is nagy fantáziával rendelkeztem. Talán nyolc-kilenc éves lehettem, mikor elkezdtem írni az első történetem. Aztán abba hagytam, mert nevetségesnek találtam. Végül kb. egy évvel ezelőtt írtam tele könyvszerűen két füzetet. Aztán meguntam, hogy senki nem véleményezi az irományokat, ezért döntöttem úgy, hogy feltárom a gondolataimat blog formájában.

2. Mit tartasz fontosnak egy blogban?
Legfontosabb talán az egyediség. Szerintem nagyon lényeges, hogy az illetőnek mekkora és legfőképpen milyen a fantáziája.

3. Mi ihlette az első blogodat a Rosette-t?

Tulajdonképpen nem gondolkoztam rajta sokat, csupán egy szombat délelőtt unatkoztam és a teraszra ültem ki. Ott felnyitottam a lap topot és hirtelen elhatározásból létrehoztam a blogom. Egy ideig gondolkoztam, hogy miről is szóljon, majd kipattant a fejemből az isteni szikra. Akkor tetszett, de most visszaolvasva elég kezdetleges...

4. Mit teszel, ha negatív kritikát kapsz?
Hál' Istennek ilyen csak egyszer volt(eddig), szóval akkor legalábbis ezt csináltam: Először kiakadtam, majd picit elszomorodtam, hogy nem tetszik amit csinálok. Aztán lenyugodtam és próbáltam megfogadni a kritikában megfogalmazott tanácsokat. Tudom, hogy nem tetszhet mindenkinek, de nekem fontos a minél több pozitív visszajelzés.

5. Ha bármit megtehetnél mit kívánnál a jelenlegi (The World Mission) blogodnak?
Talán azt kívánnám, hogy minél több ember látogassa meg a blogom. Csak azt szeretném, hogy megízlelhessék a fogalmazásmódomat. Ha pedig netalántán tetszene nekik, akkor olyan boldog lennék, mint még soha. Persze fontos a komment is, de a tudat, hogy valakinek tetszik a munkád, az már elég, akár szóban is megfogalmazva.

6. Ki a blogger példaképed?
Talán elsődlegesen poppi-t mondanám, az ő blogjára találtam rá elsőnek, talán miatta ízlelhettem bele ebbe a csodás mesevilágba. Emellett pedig dodo- ra is felnézek és ámulattal olvasom az ő blogjait is.

7. Mit kívánsz a kezdő "első blogos" bloggereknek?

Csak annyit tanácsolnék nekik,- nem mintha én túlságosan is profi lennék :D- hogy ne adják fel! Sokszor én is igazságtalannak érzem, hogy azokat istenítik, akik szóismétlésekkel és tőmondatokat írnak. Ilyenkor kissé elkeseredem, de az olvasóim-akikből nincs túl sok, de annál jobban imádom őket- mindig bíztatnak és támogatnak! Tehát azt üzenném nekik, hogy ha nem is rögtön és nem több száz, de idővel lesznek kitartó és imádnivaló olvasóik!

8. Szép gondolatok. Mit gondolsz a perverz blogokról?
Hú... Hát ilyenből mostanában van egy pár. Bár talán a legtöbb külföldi "nagy" blog fordítása. Elismerésem azoknak a tizenéves lányoknak, akik a saját nevükön akár felnőtt emberek előtt is merik vállalni a "rossz" gondolataikat.

9. Mi az ami rögtön írásra inspirál? Ha van ilyen kifejezett dolog.

Igazából nem is tudom. A legnagyobb hajtóerő talán az egyik olvasóm, aki szó szerint terrorizál, az új rész mielőbbi megjelenése miatt. Ezenkívül talán az 1D számai hatnak rám, meg talán a hangulatom.

10. Tudom nem a témához kapcsolódik, de milyennek tartod magad?
Hát egyáltalán nem vagyok megelégedve magammal. Sem kinézetileg, sem belsőleg, sem tudásilag. Egyedül a zöld szemeimre vagyok büszke. A belsőmben talán az tetszik, hogy kevesebb tanulással is szerezhetek jó jegyet, viszont nem vagyok megelégedve a tulajdonságaimmal. A tudásom alatt pedig leginkább az írásomat értem. Nem tetszik, ahogyan fogalmazok. Egyrészt túl egyszerű, másrészt pedig túl bonyolult-ezalatt leginkább arra gondolok, hogy az olvasónak legelőször "meg kell szoknia" a fogalmazásomat.

11. Egy blog kinézetében mi taszít a legjobban?
Ha az egész össze-vissza van. Nem egy olyan blogot láttam, amiben az első bejegyzés még sárgával, a második kékkel, viszont a harmadik már rózsaszínnel van írva. Vagy például ha rikító neonszíneket használnak... Az bántja a szemem, ahogy szerintem másokét is, csak akkor azt nem értem, az író miért nem javítja át?! Szerintem a kinézet is hozzájárul ahhoz, hogy mennyien olvassák a blogot. Ha a kinézetben nincs stílusa az írónak, akkor valószínűleg az íráshoz sem konyít annyira...

12. Mit tartasz a legsablonosabb történetnek?
Talán azokat a történeteket, amikor a magyar lányok Angliába utaznak, találkoznak a One Direction-nel, pont öten vannak, így mindegyiküknek jut egy-egy fiú, majd nem sokára megházasodnak gyerekeik lesznek és mindenki boldog lesz... Bár vannak olyan történetek, amik így kezdődnek, mégis izgalmasak, mert az író egyedi fantáziával rendelkezik...

13. Mit gondolsz ha a kedvenc blogodon olvasol egy nagyon durva negatív kritikát és az író emiatt hagyja abba az egyébként zseniális blogot?
Akkor úgy érezném magam, hogy mindjárt felrobbanok, bár még ilyen hála a jó égnek nem fordult elő... Ja és biztosan próbálnám megtalálni az íróját és addig zaklatnám amíg nem folytatja :DD Nem, nem lennék gonosz

7 megjegyzés:

  1. Most nem azért hogy piszkáljalak, de nem Julcsi indított el a blog írásban? Ha őt nem ismered te nem is kezdesz blogolni!!! Sőt a One Directiont se kedveled meg.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Cica, ha valami problémád van, akkor ne névtelenül irogass ;) sok mindent köszönhetek Julcsinak, sokszor is tettem már meg... Amúgy meg ha anyám nem szül meg, akkor nem is tudtam volna írni... Magyarul akkor hálálkodhatnék neki is :D
      Nah mindegy, köszi a kommentet nah meg persze a szavaidból sütő jószándékot és kedvességet... xd

      Törlés
  2. Ne érts félre, imádom a blogod de néha süt rólad a "nagy képűség" azzal hogy eljátszod hogy a te blogod szar meg minden pedig tudod mennyien olvassák és tartják jónak. Én a helyedben laposba tenném a pofám és megköszönnék mindent mindenkinek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hidd el, ezt nem nagyképűségnek hívják, helyesebben talán önbizalomhiánynak.... Fogalamam sincs az olvasóim számáról, mert a legtöbbjük "elfelejt" kommentelni. Nem baj ez, csak az a fontos, hogy nagyjából megfeleljen nekik. A megköszönés dologról meg csak annyit, hogy meg szoktam mindent... Ha az emberek a köszöntő szöveget is elolvasnák, sok mindent megtudnának belőle... Nah tényleg mindegy, nem szeretek veszekedni senkivel, főleg nem egy névtelen hőssel :D

      Törlés
  3. Es az oldalmegjelenítés manapság már csak egy szám vagy az neked nem is jelent semmit? Ja és az nem önbizalomhiány hanem önsajnáltatás...
    Mi az hogy névtelen hős? Mert Riba Beatrix te aztán felvállalod a neved!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem fontos az oldalmegjelenítés, bár vannak ahol 4 rész után van 10000... Bár nekem ez is tökéletesen megfelel.... Most biztosan menőnek érzed magad, hogy leírtad a nevem, de ki kell hogy ábrándítsalak, már linkeltem a facebook profilomat, és nem egy olvasóval tartom a kapcsolatot... És nem vagyok hajlandó folytatni a témát, ha nem tetszik amit csinálok, nem muszáj olvasni :/ TÉMA LEZÁRVA

      Törlés
    2. Szia!
      Figylej, nem akarok semmit se...de ezt olvasva elment az életkedvem... a másik meg, hogy nem csak egy szám... mert tudod ha blogolsz akkor tudod, hogy egy bloggernek nagy öröm, ahogy növekszik az oldalmegjelenítése. Nem csak egy szám, Bebynek sem és nekem sem... bocs, de az ilyen kommentekkel nagyon el tudod venni mindenki kedvét ez nem őszinteség...csupán rosszidulat. Már bocs...

      Törlés