2013. július 11., csütörtök

Prológus

Sziasztok! Köszöntelek benneteket az új blogomban Kicsit másabb lesz, mint az előző, na de fő a változatosság Remélem tetszeni fog, várom a visszajelzéseket Beby xx


    - Hamarosan indulnod kellene.- szólt a Mester, majd rám pillantott mind az öt szemével. Lassan bólintottam és tekintetemmel a fémből készült plafont bámultam. Sosem szerettem itt élni, vagyis inkább sínylődni a sötétben. Irigyeltem a Föld bolygón élő boldog embereket, akik gyerekeket nevelhettek, dolgozhattak, finom ételeket ehettek... Ehelyett mi csak lebegtünk ebben a fémszerkezetben és a többi élőlényt figyeltük.
    Néha elindultunk, hogy megnézzük a magukat embernek nevező lényeket. Célunk, hogy mi is elvegyülhessünk köztük. Épp ezért a barkácsmestereink hozzájuk hasonló robotokat készítettek, belül nagy üreggel. Kimérten sétáltam az enyémhez, amit együtt Stacy-nek neveztünk el. Még ízlelgettem magamban a nevet, miközben kinyitottam a hasát és bemásztam. Méretem miatt könnyen elfértem az odúban. A fejemből kiálló csápokat rácsatlakoztattam a bábum orrára, füleire, kezeire, lábaira, szájára. Így már érezhettem az emberek illatait, hallhattam az általuk kiadott hangokat, ízlelhettem ízeiket. Lassan teljesen átkapcsolódtam arra a frekvenciára, ahol ők éltek.
    Napfény és a Mester megfogta két újonnan szerzett karomat, majd besegítettek a járművembe, amellyel ki fognak lőni az általam választott bolygóra. Egy kicsit félek, mert nem tudom milyen lesz ott. Ráadásul nem csak nyaralni vagy kiruccanni megyek, hanem teljesítenem kell a feladatot, amit a Mester hagyott rám. Teljesen elfoglaltam a helyem, majd Napfény a csápjaival bekötötte az övet, nehogy érzékeny testemnek valami baja legyen az út során.
    - Kémlény- szólított meg Mester a nevemen, amit már alig hallottam- sok szerencsét- ez volt az utolsó mondat amit hozzám intézett. Újból bólintottam, mert a hangom még nem tudtam használni. Nem voltam benne biztos, hogy látták a reakciómat, de ebben a pillanatban már mindegy volt, mert kezdetét vette a kalandos utazásom a Föld felé....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése