2013. augusztus 28., szerda

11. Szabad este

Hellóka aranybogaraim :) nagyon szépen köszönök mindent, amit eddig tettetek: a díjakat, a komikat, az oldalmegjelenítéseket. Viszont szomorúan tapasztalom, hogy egyre kevesebb a megtekintés egy-egy rész esetében. Ha mostanában nem tetszik valami, írjátok meg nyugodtan.
Végül pedig egy remélem jó hírrel búcsúzom- még mindenképpen lesz egy rész suli előtt!! Azután pedig már csak szombatonként valószínű, na de ez már a jövő zenéje... Imádlak titeket
Beby xx


   Pontosan kettő csodálatos, ugyanakkor szörnyű hét telt el. Csodálatos, mert végre neki álltam az igazi munkámnak, ugyanis belefogtam a keresésbe. Rengeteg helyen jártam, rengeteg embert láttam. Egyiknél sem éreztem semmit, így még eléggé az út elején tartottam. Szörnyűek azért voltak, mert hiányzott Harry. Mindennél jobban. Elgyengüléskor volt, hogy a buszmegállónál köröztem, de végül mindig sikerült beparancsolnom magam a házba.
   Ezeken az apró hibákon kívül jól éreztem magam. Patrick nagyon kedves volt és bármit kértem, mindenben segített. A testvérei is jól fogadták a takarító-dada-házvezetőnőt, kivéve persze Timet. Az a gyerek ontotta magából a negatív gondolatokat. Nem csak én nem jöttem be neki, a többiekkel is lekezelően beszélt, bánt. Az édesanyját sokszor késztette sírásra. Ilyenkor Pat próbálta fegyelmezni, beküldte a szobájába, egyik alkalommal egy piros folttal is gazdagodott jobb arcán az ő keze által.
   - Stacy, ne haragudj, nem akarlak zavarni, csak már nagyon éhes vagyok... Mikor lesz kész a vacsi?- jött mellém Pat, majd a konyhaszekrényhez támaszkodott. A család többi tagja nyaralni ment, kihasználva a kora tavaszi frissességet. Csak ő és én maradtunk a házban.
- Hamarosan- mosolyogtam rá, mire magához húzott és egy puszit nyomott a fejemre.
   Na igen, történt egy s más az itt töltött napjaim alatt. Bevallotta, hogy eléggé tetszem neki. Én sem vagyok közömbös iránta, bár az érzéseim korántsem olyan erősek és olyan vadak, mint Harry-nél. Nem kéne hozzá hasonlítgatnom, de elvégre a Földön az első férfi ő volt, akit megpillantottam és aki teljesen elvarázsolt. Említésére könny szökött a szemembe és ki is cseppent az egyik.
- Mi a baj?- nézett rám aggodalmasan. Megráztam a fejem, majd kezeit levettem a derekamról és tovább kevergettem a szószt.
    Miután felszolgáltam az összes étket, Pat-tel szemben foglaltam helyet. Szedtem egy kis tésztát, majd borítottam rá a sajtos szószból is. Megvártam, amíg a vacsora-társam is elkészül, aztán jó étvágyat kívánva kezdtem a falatozásba.
- Ez igazán finom lett!- dicsérgetett mosolyogva, majd egy jó adagot a szájába tömött. Az én szám nevetésre fakadt, mikor próbálta legyőzni a nagy falatot.
- Kinevetsz, igen?!- hajolt egyre közelebb, mikor lenyelte, de én elhúzódtam tőle és felálltam.
   Ezek alapján észrevehető, hogy az első csók még mindig nem történt meg. Egyenlőre nem nevezem a barátomnak sem, csupán kicsit több van köztünk holmi főnök-beosztott kapcsolatnál. Nekem ez most pont elég, amúgy sem lenne időm vele foglalkozni.
   A nap legnagyobb részében mosok, vasalok, pakolok, törölgetek, főzök, mosogatok, bevásárolni járok. Van olyan, hogy a kisebb gyerekekre is én vigyázom és olyan is, mikor én segítek nekik a házijuk elkészítésében. A fenti kollégáim valószínű igen jó munkát végezhettek, ugyanis a testem több, mint okos volt, tudott minden számomra vagy a srácok számára fontos és kelhető információt.
   A konyhába mentem és a hűtőből elővettem, a direkt erre az alkalomra és ehhez a vacsorához választott üveg bort. Felágaskodtam, majd levettem két poharat és kivittem az üveggel együtt. Az asztalra helyeztem mindent, majd a bontóval ki is nyitottam és a pohárba csorgattam a sötét színű nedűt.
- Nahát, ez a kedvenc borocskám- vigyorgott rám.
- Éppen azért vettem ilyet- viszonoztam a jó kedvét, majd visszaültem a helyemre és koccintottunk. Először csak egy kortyot ittam, majd még egyet és még egyet.
   Végül az este elég jól sikerült, kissé becsiccsentett és persze jóllakott állapotban ültünk le a tv elé. Én választottam a két falnyit elfoglaló dvd-s polcról, majd behelyeztem a lejátszóba. Egy romantikus vígjátékot választottam, amin persze szét fogjuk röhögni magunkat. Ez kellett nekem, a jó kedv. Ha nem a Styles házban, akkor majd a Wood házban.
   Kipattogtattam a kukoricát, majd behúzva a függönyöket mozi hangulatot varázsoltam. Elfoglaltam a helyem az egyik fotelben, szemeimet pedig a képernyőre szegeztem. Pat a kezébe adott popcorn-al a kanapén dőlt el, de miután eljutott a tudatáig, hogy nem fogok mellé ülni, felállt és nem éppen biztos járással közeledett felém, végül az enyém melletti babzsákba huppant bele.
  Kezei nem mindig a sós nasit fogdosták, hanem néha az én combomra is átvándoroltak. Ilyenkor aprót suhintottam felé, majd újra a filmre koncentráltam, ami vele ellentétben engem érdekelt. A nagy filmnézésből egy csörömpölés szerű hang zökkentett ki, amikor is Pat letette a kifogyott tálat, majd visszahuppant eddigi helyére. Fejemet újra a fél falat kitöltő képernyő fele fordítottam, de erős és biztos ritmust diktáló ujjakat éreztem a lábamon, amik egyre haladtak felfele. Hirtelen kezemet köréjük fontam és visszatettem gazdájuk ölébe.
   Ezt a mozdulatsort még eljátszottuk egy párszor és Patrick még mindig nem értette meg, hogy nem igazán szeretnék ilyet játszani.
- Engem érdekel!- mondtam neki komolyan, mire felállt és elém lépett, eltakarva az éppen izgalmas percnél járó filmet.
- Ezt holnap is megnézheted- vigyorgott, majd kezeimet megfogva magához rántott. Pár pillanat múlva már a karjaiban tartott. Ölelésében éreztem fűszeres illatát, ami bekúszott a szaglójáratomba. Harry-é sokkal jobban esett, de nem hasonlíthattam már megint hozzá. A legnagyobb ellentét mégis talán az, hogy Patrick elérhető, Harold pedig közel nincs ehhez a kategóriához.
   Fejemen aprót ráztam, majd újra visszahoztam magam a valóságba. Pat hátrébb húzódott, így látni véltem az arca minden rezdülését. Szemein látni lehetett, hogy nincs annyira magánál, de akkor is szeretet és jóság tükröződött belőle. Újra leült a fotelbe és derekamnál fogva az ölébe ültetett.
- Nah ugye, így kényelmesebb nézni?- duruzsolt a fülembe, mikor én a fejem a mellkasára hajtottam. Hallani véltem szíve dobogását, ami egyenletesen és nyugodtan hangzott. Ujjaimat felfuttattam a hasán keresztül az arcom mellé és köröket írtam le vele, majd le-fel húzogattam.
   A filmből végül a feléről lemaradtam, mert Pat mégiscsak jobban lefoglalt, mint a hisztiző lányok. Hirtelen arra eszméltem fel, hogy már a készítők nevei pörögnek a fekete alapon fehérrel, mialatt a főcímzene szólt.
- Már vége is?- ültem fel hirtelen, hangomból sütött a feleszmélés, miközben azt-sem-tudom-mi-történt fejet vágtam mellé.
- Öhm...- bólogatott mellé, majd kezével felkapcsolta a mellette halvány pislogással égő kislámpát és lenyomta a távirányító piros gombját.
   Ujjait az állam alá illesztett és felemelte, hogy szemem az övé egyenesébe került. Miután tekintetem eléggé kielemezte, lejjebb csúsztatta és a szám vonalát követte végig. A távolság egyre csökkent köztünk, már csak milliméterek választották el ajkainkat, amikor megcsörrent a telefon.
- Mindig a legrosszabbkor....- morgott, mikor felállt, engem pedig újra derekamnál fogva állított fel. Kihalászta a zsebében rezgő mobilt, majd benyomta a zöld gombot és a füléhez helyezte a készüléket.- Szia anya, jól érzitek magatokat?- Nagy hallgatás után arca komorrá és feszültté vált.- Úristen... Azonnal megyünk!
   Miután kinyomta, felém fordult és csak megölelt. A vállamat lassan eláztatták a szeméből szivárgó könnyek. Nem értettem mi a baja, ezért elhúzódtam tőle és ködös tekintetét vizslattam. Bármit is mondhattak neki, teljesen kijózanította.
- Daniel eltűnt...- válaszolt a még fel nem tett kérdésemre hüppögve, majd újra a vállamra borult.

4 megjegyzés:

  1. Szia:)) Meglepi nálam:)) http://secrets-bring-us-closer.blogspot.hu/2013/08/dijdij.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, úristen nagyon szépen köszönöm :)

      Törlés
  2. Sziia! En meg mindig nagyon szeretem amit irsz akarmi is van een olvasni fogom es nem tudom higy fogom kibirni hogy hetvegenkent... nos... nagyon tetszett ismet de harryvel legyen mar valami xd sieess :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Nagyon jólesnek a szavaid, és az is, hogy veszed a fáradtságot és írsz pár sort :) nagyon szépen köszönöm :) az ilyen emberek, ilyen szavaiért érdemes írni :) puszi
      Beby xx

      Törlés